Lépcsőink készítése során mindig fel kell tennünk a kérdést, hogy: Milyen faanyagból is készüljön a lépcsőburkolatuk? Aki nem ért a faház, az természetesen nem is kell hogy ismerje azoknak a tulajdonságait, kinézetét, színét, erezetének mintázatát, így ennek a kérdésnek a megválaszolása általában nehézségekbe ütközik, ehhez szeretnénk most kis iránymutatást adni, hátha így könnyebb a döntés...

Lépcső általában az alábbi fafajtákból szoktak készíteni:

• Borovi fenyő
• Bükkfa
• Tölgyfa
• Akácfa

Ezeket még a legtöbben hallomásból ismerik is, de azt már kevesen tudják, hogy melyik fafajtának mi az előnye és mi a hátránya ha egy lépcsőt szeretnénk belőle készíteni, így vegyük őket sorra egyesével.

Borovi fenyő lépcső burkolat:

A borovi fenyő a puhafa fajták közé tartozik, a fenyőfélék közül pedig egy közepesen kemény magas gyantatartalmú fa, mely már alkalmas lehet lépcsők készítésére, ugyanakkor mivel puhafának számít, így a nem túl ellenálló a lépcső használata során kitett igénybevétellel szemben. Ez alatt azt értjük, hogy elsősorban olyan lépcsőnek javasoljuk, amit csak mezítláb, zokniban, esetleg vékony szövet talpú papucsban használnak, ugyanis a cipőkbe és a gumi talpú papucsokba pici kövek ragadnak bele, amik könnyen felsértik és nagyon gyorsan koptatják a felületet. Tehát ha sokat használt, nagy igénybevételnek kitett lépcsőt tervez, akkor a borovi fenyőből készült lépcső nem a legjobb választás, mert hamar le fog kopni és sok sérülés fog rajta keletkezni már a használattól is és akkor ne is beszéljünk arról, mi történik vele ha egy kemény tárgyat leejtünk rá. Ezek miatt ára a legolcsóbbnak mondható a lépcsőkhöz gyakran használt faanyagok közül, viszont előbb kell újra csináltatni, mint a keményfából készült lépcsőket.

Bükkfa lépcső burkolat:

A bükkfa már a keményfa félék közé tartozik, azok között keménységben viszont a lista alja felé szerepel, ettől függetlenül gyakori és megfelelő alapanyag egy gyakran használt lépcsőhöz is, mert nehéz rajta a járással sérüléseket okozni. Anyaga viszonylag homogén, így repedése, vagy vetemedése nem jellemző, ha felületkezeléssel a víztől és a levegő változó páratartalmától óvva van. Rajzolata nem túl jellegzetes, ha mégis mindenáron bükkfát szeretnénk, de némi változatosságot az erezet terén, akkor az álgesztes bükk lépcsőlap a számunkra megfelelő megoldás, melyben eltérő színű hullámos csíkok vannak általában. Ára a fenyőjéhez képest több mint duplája, tehát akik olcsó lépcsőt szeretnének, azoknak nem jó választás, viszont élettartama, a többszöröse mint egy fenyő lépcsőfoknak.

Tölgyfa lépcsőburkolás:

A tölgyfa a hazánkban élő legkeményebb fafajta, az akác előtt, erezete mutatós, a lépcsőgyártás és a bútoripar egyik kedvenc alapanyaga, mely ellenállósága már majdnem a fémekével vetekszik a külső behatásokkal szemben és a teherbírása is kimagasló., nehezen nyomódik be, még ha egy nehéz vagy hegyes tárgyat is ejtünk rá, a legmasszívabb lépcsők ebből készülnek. Árban a bükknél is drábább, viszont keménysége miatt nagyjából örök darabnak nevezhetjük a tölgyfából készült, vagy tölgyfával burkolt lépcsőt. Ha nem az olcsóság a fontos, akkor a tölgyfa a tökéletes választás lépcsőjéhez!

Akác lépcsőburkolat:

Az akácfa a legkeményebb fa hazánkban, viszont a legnagyobb feszültségek is ebben a fában uralkodnak, így nem megfelelő feldolgozás és felületkezelés miatt könnyen vetemedhet és repedhet, ha nedvesség éri, elsősorban kültéri lépcsőkhöz ajánljuk, mert ennek a fafajtának a legjobb az ellenállása a napfénnyel, kártevőkkel, gombákkal és penész fajtákkal szemben. Ára a tölgyfáéval egy kategóriába esik, de elsősorban kültéri felhasználása javasolt.

Hossztoldott lépcsőlapok?

A hossztoldott lépcsőburkolat első hangzásra gagyinak hangzik, de ez nem így van, mivel a toldások segítségével sokkal homogénebb anyagok kapunk, ami kevésbé hajlamos a vetemedésre, és nagyjából lehetetlen hogy elrepedjen, mivel nem csak szélességében, hanem hosszában is toldva van 20-40 cm hosszú darabokból, melyek összemarással és precíz illesztéssel szorosan illeszkednek egymáshoz. Elsősorban keményfáknál jellemző a hossztoldás és nagyobb szélességnél (130 cm felett). Fordulós lépcsőknél, a fordulóban elhelyezkedő fokok általában nagyobbak mint 130 cm, így ha nem akarjuk hogy lépcsőnk kétféle faanyagból álljon, akkor érdemes az egészet hossztoldottból csinálni, ezzel garantálva a repedés és vetemedésmentességet.